Egyesületünkről

A Szarvaskör Egyesület 2016. márciusában alakult  a Bakony nyugati lankái közt megbúvó Döbrönte településen, Szarvaskő vára lábainál.

Egyesületünk közművelődési feladatokat lát el, ökoturisztikai rendezvényeket szervez, helyi értékeket reklámoz és oktatóközpontot működtet.

Tagjainkkal közösen azért dolgozunk, hogy a Bakonyalja és a Marcal-medence természeti és kulturális értékeit felkutassuk, megőrizzük és széles körben terjesszük.

Tevékenységeink:

- Környezeti nevelés, erdei iskolai programok lebonyolítása

- Kézműves foglalkozások, játszóházak szervezése

- Kézműves és hagyományőrző programok, vásárok szervezése

- Turisztikai, sport és egészségmegőrző programok szervezése

- Ismeretterjesztő előadások, kulturális események, kiállítások szervezése, kiadványok készítése

Egyesületünk munkáját az alábbi számlaszámon is támogathatja: 73900425-19025221

Munkatársaink

Egyesületi elnök - Sós Mari

Művelődésszervező, környezeti nevelő, drámajáték- és népi játszóházvezető, geotúravezető, gyógy- és fűszernövénytermesztő, ápolónő végzettségeim - felhasználásával segítem az egyesület munkáját, illetve vezetem és szervezem a több mint 30 éve megalakult Xantus János Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont ismeretterjesztő, hagyományőrző és közművelődési programjait közel 20 éve. A Marczibányi Téri Művelődési Központ munkatársaként ismerkedtem meg a komplex szemléletű programokkal, mely minden korosztálynak élvezetessé teszi az ismeretszerzést. 2006-ban a fővárosból költöztem családommal egy kies bakonyi faluba. 5 éven keresztül a BAB/Bakonyalja Barátai Egyesület programjait vezettem, 2015 óta a Szarvaskörért munkálkodom. Köszönettel tartozom azoknak a fantasztikus embereknek a támogatásáért, akik révén oly sokat tanulok és akikkel együtt dolgozom, mert abból teremtődött meg ez a csuda jó, egymást és sok mást támogató közösség. Fő célom a "rómerkedés", azaz kíváncsinak lenni, kutatni, azt másoknak is megmutatni és megfertőzni mindenkit ilyen kíváncsisággal, kutatással, alkotással.

A SZARVASKÖR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a Szarvaskör Egyesület elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal elfogadták az egyesület alapszabályát.

Az alapítók által elfogadott alapszabály a következő:

I. Az egyesület neve, székhelye, működési területe és elérhetősége (Ptk. 3:5. §)
Az egyesület neve: Szarvaskör Egyesület Az egyesület rövidített neve: Szarvaskör Az egyesület székhelye: 8597 Döbrönte, Fő utca 61. Az egyesület működési területe: Magyarország, ezen belül a Közép-Dunántúli régió, Veszprém megye Az egyesület jogállása: jogi személy, besorolási kategóriája: civil szervezet Az egyesület levélcíme: szarvaskor@gmail.com
II. Az egyesület célja és tevékenysége (Ptk. 3:5. §)
1. Az egyesület célja:  A Bakony természeti és kulturális értékeinek feltárása, megőrzése, bemutatása,  helyi értékek és termékek népszerűsítése, szemléletformáló és értékőrző programok,  ökoturisztikai és ismeretterjesztő rendezvények, hagyományőrző programok szervezése,  egészségmegőrző, tudatos gondolkodásra ösztönző rendezvények,  a Xantus János Természet - és Környezetvédelmi Oktatóközpont fenntartása,  környezeti nevelés projektek, pedagógiai programok kidolgozása, megvalósítása 2. Az egyesület tevékenysége:  Bakonyhoz kapcsolódó tudományos tevékenység, értékfeltáró kutatás,  nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés oktatóközpont működtetésével,  iskolai tantervekhez kapcsolódó programok kidolgozása, bemutatása,  kulturális tevékenység: kiállítások, konferenciák, bemutatók,  kulturális örökség megóvása, elsősorban a döbröntei Szarvaskő várához kapcsolódóan,  turizmus- és vidékfejlesztés népi hagyományőrző programokkal, helyi termékekkel,  programok a térség ökoturisztikai szolgáltatóinak bevonásával,  szaktanácsadás, kiadványkészítés és terjesztés,  környezet-, természet- és állatvédelmi akciók, környezeti nevelés, erdei iskola,  gyermek- illetve ifjúságvédelem és érdekképviselet,  élménypedagógiai programok kidolgozása egészséges és hátrányos helyzetű embereknek,  egészségmegőrző programok,  komplex játszóház és táborszervezés, sport és szabadidős rendezvények,  együttműködések kialakítása magánszemélyekkel, intézményekkel, szervezetekkel. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
III. Az egyesületet tagjai (Ptk. 3:5. §)
1. Az egyesület elnöksége, illetve ügyvezetése az egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály melléklete. 2. Az egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét,
akinek a tagsági jogviszonya megszűnt és haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét
és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. 3. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.
Szarvaskör Egyesület Alapszabály
IV. Az egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje (Ptk. 3:5. §)
1. Az alapító tagok megegyeznek abban, hogy személyenként 1000.- azaz egyezer Forint az éves tagdíj. 2. A tagdíjat a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
V. Az egyesület első vezető tisztségviselői (Ptk. 3:5. §)
Az egyesület elnöke: Sós Andrásné, lakóhelye: 8597 Döbrönte, Fő utca 61. Az elnökség alelnöke: Kis Katalin, lakóhelye: 8581 Bakonyjákó, Kossuth Lajos utca 76. Az elnökség alelnöke (gazdasági ügyek): Trestyén Orsolya, lakóhelye: 8500, Pápa, Zrínyi utca 4.
VI. A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása (Ptk. 3:12. §)
A nyilvántartásba-vételi kérelem, illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az egyesület elnöke köteles, akadályoztatása esetén az egyesület alelnöke nyújtja be.
VII. Az egyesület tagjának jogai (Ptk. 3:71. §)
1. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az egyesület
tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az egyesület
nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait. 2. Az egyesület tagja részt vehet az egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható. 3. Az egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az egyesület legfőbb szervének
egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az egyesület tagjait egyenlő
jogok illetik.
4. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés
összehívását kezdeményezheti. 5. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.
VIII. Az egyesület tagjának kötelezettségei (Ptk. 3:71. §)
1. Az egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában. 2. Az egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat. 3. Az egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat. 4. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását, és az egyesület tevékenységét.
IX. A tagsági jogviszony keletkezése (Ptk. 3:67. §)
1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési
kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik. 2. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabály XI. pontjának 1. alpontjában foglalt kötelezettségeket. 3. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan,
Szarvaskör Egyesület Alapszabály
igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén
jogorvoslatnak helye nincs. 4. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
X. A tagsági jogviszony megszűnése (Ptk. 3:68. §)
1. A tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor,
indokolás nélkül megszüntetheti.
XI. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása (Ptk. 3:69. §)
1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában:
a) elfogadja az egyesület céljait, b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az egyesület alapszabályát, c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja az egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét. 2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az egyesület közgyűlése dönt.
XII. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával
összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények
és a taggal szembeni eljárás szabályai (Ptk. 3:71. §)
1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával
összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra. 2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával
összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az alelnök javaslatára a közgyűlés rendeli el. 3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az egyesület elnöke,
alelnöke vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv
felvétele mellett meghallgatja. 4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati
javaslatát. 5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy alelnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. 6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. 7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. 8. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot
meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. 9. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
Szarvaskör Egyesület AlapszabályXIII. A tag kizárása (Ptk. 3:70. §)
1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. 2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló
eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadóak. 3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. 4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
XIV. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága (Ptk. 3:71. § és 3:73. §)
1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. 2. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására
jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal
rendelkező személyek vehetnek részt.
XV. A közgyűlés hatásköre (Ptk. 3:76. §)
1. az alapszabály módosítása; 2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; 3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; 4. az éves költségvetés elfogadása; 5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló
jelentésének - elfogadása; 6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel
munkaviszonyban áll; 7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; 8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; 9. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; 10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; 11. a végelszámoló kijelölése.XVI. A közgyűlés határozathozatala (Ptk. 3:76. §)
1. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges. 2. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.XVII. A közgyűlés szabályai (Ptk. 3:71. §)
Szarvaskör Egyesület Alapszabály
1. A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - írásban a javasolt napirend közlésével az egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre
hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. 2. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét, azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. 3. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 4. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja. 5. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen
valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 6. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához
egyhangúlag hozzájárul. 7. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. 8. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a
levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok
szótöbbségével határoz. 9. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat,
hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 10. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta
előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 11. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban
kihirdeti. 12. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, mellékelni kell a közgyűlésen megjelent személyek jelenléti ívét. A jegyzőkönyvben fel kell
tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott
határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. 13. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.
XVIII. A közgyűlés összehívásának kötelezettsége (Ptk. 3:81. §)
1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges
intézkedések megtétele céljából, ha: a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. 2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény
megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Szarvaskör Egyesület AlapszabályXIX. Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. §)
1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy
szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. 2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag
jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. 4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata
ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon
belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban
beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
XX. Az Elnökség (Ptk. 3:78. §)
1. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve. Az elnökség elnökét és további
tagjait a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök és két alelnök, mely közül az egyik a
gazdasági ügyeket intézi. 2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre
válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. 3. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. 4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított három év időtartama szól. 5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani. 6. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.
XXI. Az elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai, az elnökségre vonatkozó szabályok (Ptk. 3:80. §)
1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés
hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés
lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály XVII. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi
határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve
Szarvaskör Egyesület Alapszabály
az érdekelt személyek részére.
XXII. Az ügyvezetés (Ptk. 3:77. §)
1. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai: az elnök és a két alelnök, melyek közül az egyik a gazdasági ügyekért felelős. 2. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
XXIII. Az egyesület ügyvezetése (Ptk. 3:21. §)
1. Az egyesület kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok, a közgyűlés hatáskörébe, az elnök vagy akadályoztatása esetén az alelnök, illetve a vezető tisztségviselőkből álló
testület jogosult. 2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét az egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni. 3. Az egyesület létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai, választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
XXIV. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. §)
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit
eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
XXV. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (Ptk. 3:23. §)
1. A vezető tisztségviselő az egyesület tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni,
és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.
2. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási
nyilatkozat tételéhez kötheti. 3. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület
üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a
nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására
XXVI. A vezető tisztségviselő felelőssége (Ptk. 3:24. §)
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.
XXVII. Az egyesület képviselete és jegyzése (Ptk. 3:29. §)
1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök és alelnökök) látja el. 2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. 3. A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak
bejelenteni.XXVIII. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése (Ptk. 3:25. §)
Szarvaskör Egyesület Alapszabály1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő
korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2. Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
4. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
XXIX. A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága (Ptk. 3:26. §)
A tagok három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a z
egyesület vezető tisztségviselője.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A felügyelőbizottság tagjait a döntéshozó szerv választja. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az
elfogadással jön létre.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.
XXX. A felügyelőbizottság működése (Ptk. 3:27. §)
A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és
ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel
megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
XXXI. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége (Ptk. 3:28. §)
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek
az egyesülettel szemben.
XXXII. A felügyelőbizottság (Ptk. 3:82. §)
1. A felügyelőbizottság három tagból áll.
2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

3. A felügyelőbizottság megválasztott tagjai:

Szarvaskör Egyesület Alapszabály
Édes Erzsébet lakóhelye: 8597 Döbrönte, Új utca 2. László Szabolcs lakóhelye: 8500 Pápa, Vajda ltp. 12. ép. 1/3. Piller Szilvia lakóhelye: 8597 Döbrönte, Fő utca 54/a.4. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása három év időtartamra szól.
XXXIII. Szervezeti képviselet (Ptk. 3:30. §)1. Ha az egyesület létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata az egyesület szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője az egyesület önálló képviselője.
2. Az egyesületjogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben az egyesület önálló képviselője. 3. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve az egyesület munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal az egyesület képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
XXXIV. Az egyesület törvényességi felügyelete (Ptk. 3:34. §)
1 Az egyesület feletti általános törvényességi felügyeletet az egyesületet nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
XXXV. Záró rendelkezés1. Az egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

2. Ezt az alapszabályt az alulírott alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező  alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.

 Kelt: Pápa, 2016. február 5.